Van egy mondat, amit szinte minden webfejlesztő hallott már ügyféltől, pont akkor, amikor a legrosszabbkor jön elő: „de hát volt mentés”. Aztán kiderül, hogy a mentés három hónapos, vagy csak a fájlokat tartalmazza az adatbázis nélkül, vagy éppen ugyanazon a szerveren volt, amit feltörtek, és azzal együtt tűnt el. A mentés önmagában nem biztonság. A biztonságot az adja, hogy tudod, mennyi van belőle, hol van, és hogy tényleg vissza lehet-e állítani belőle bármit.
Ez a cikk nem arról szól, hogy „kell mentés”, mert ezt már mindenki tudja. Arról szól, hogy honnan tudod, hogy az, ami most a háttérben fut, valóban megvéd, vagy csak azt az érzést adja, hogy meg vagy védve.
Miért nem elég annyi, hogy „van mentés”
A legtöbb tárhelyszolgáltató kínál valamilyen automatikus mentést, és ez sok tulajdonosnak elég ahhoz, hogy ne gondoljon többet a témára. A gyakorlatban viszont ennek a mentésnek gyakran három gyenge pontja van egyszerre. Először: ugyanazon a szerveren tárolódik, mint maga az oldal, vagyis ha a szervert éri probléma (feltörés, hardverhiba, a szolgáltató saját üzemzavara), a mentés is ugyanazzal a kockázattal néz szembe. Másodszor: a megőrzési idő gyakran rövid, néhány nap vagy egy hét, és felülíródik, mielőtt bárki észrevenné, hogy valami elromlott. Harmadszor, és ez a legfontosabb: szinte soha senki nem próbálja ki előre, hogy a mentésből tényleg vissza lehet-e állítani egy működő oldalt.
A 3-2-1 szabály: ez a gyakorlati minimum, nem a luxus
Az informatikai biztonság egyik legrégebbi, legjobban bevált alapelve az úgynevezett 3-2-1 szabály, és egy WordPress oldalra lefordítva egyszerűen alkalmazható:
- 3 másolat az adatból: az élő oldal, plusz legalább két külön mentés.
- 2 különböző helyen tárolva: ne csak a tárhelyen belül, hanem legalább egy olyan helyen is, ami fizikailag/technikailag különálló (felhőtárhely, külső mentési szolgáltatás).
- 1 másolat teljesen külön helyen (offsite), ami akkor is elérhető, ha a tárhelyszolgáltatóval bármi történik.
Ez nem elméleti túlbiztosítás. Egy WordPress oldalnál ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem elég, ha a tárhelyed „csinál valamit” a háttérben: kell egy külön, a tárhelytől független mentési megoldás is, ami a te kontrollod alatt van, és amihez akkor is hozzáférsz, ha a tárhelyfiókoddal bármi probléma adódik.
A leggyakoribb, drága hiba: soha nem próbálod ki a visszaállítást
A legtöbb mentési probléma nem azon a napon derül ki, amikor a mentés készül, hanem azon a napon, amikor szükség lenne rá. Ilyenkor jönnek elő a tipikus meglepetések: a mentés csak a fájlokat tartalmazza, az adatbázist nem (vagy fordítva), a mentési fájl sérült, vagy a visszaállításhoz olyan technikai tudás kell, amivel a helyszínen senki nem rendelkezik. Ha korábban feltörték az oldaladat, pontosan ez az a pillanat, amikor kiderül, hogy a mentésed valóban megbízható volt, vagy csak azt hitted róla. Egy mentést csak akkor lehet „jónak” nevezni, ha legalább egyszer, nyugodt körülmények között, valóban kipróbáltad belőle a visszaállítást, akár egy ideiglenes, nem élő környezetben.
Mit ellenőrizz ma, fél óra alatt
- Mikor készült az utolsó mentés? Ha nem tudod a választ percek alatt megmondani, az önmagában jelzés, hogy nincs kézben tartva a folyamat.
- Hol tárolódik? Ha kizárólag a tárhelyeden belül, ez nem valódi biztonsági mentés, csak egy másolat ugyanazon a helyen.
- Tartalmazza-e a teljes adatbázist és az összes fájlt is? A kettő külön-külön is elveszhet, és a legtöbb WordPress oldal mindkettő nélkül használhatatlan.
- Van-e automatikus, rendszeres ütemezés? Egy alkalmi, kézi mentés hónapokkal ezelőttről gyakorlatilag olyan, mintha nem lenne mentés.
- Próbáltál-e már egyszer tesztvisszaállítást? Ha a válasz nem, ez a leghasznosabb fél óra, amit ma erre a témára szánhatsz.
Ha most veszel át egy oldalt, ez már eleve szerepel a listádon
Ha éppen egy másik fejlesztőtől veszel át egy weboldalt, a mentés kérdése nem utólagos teendő, hanem az átvételi ellenőrzés egyik konkrét pontja: kérdezd meg, mikor készült az utolsó mentés, hol tárolják, és milyen gyakran fut automatikusan. Ha erre bizonytalan választ kapsz, az átvétel utáni első teendőd egy megbízható, tőled független mentési rendszer beállítása lesz, még mielőtt bármi máshoz hozzányúlnál.
Gyakori kérdések
Elég, ha a tárhelyszolgáltatóm csinál napi mentést?
Önmagában nem feltétlenül. Nézd meg, hol tárolja (ugyanazon a szerveren-e), meddig őrzi meg, és próbáltad-e már egyszer visszaállítani belőle. Ha ezekre nincs válaszod, ez csak részleges védelem.
Milyen gyakran kell mentés készüljön?
Attól függ, milyen gyakran változik az oldal tartalma. Egy webshopnál, ahol naponta érkeznek rendelések, napi mentés a minimum, különben tényleges üzleti adat (rendelés, ügyfél) veszhet el. Egy ritkán frissülő bemutatkozó oldalnál heti mentés is elegendő lehet.
Meddig kell megőrizni a régi mentéseket, nem elég csak a legutolsót tartani?
Nem elég. Ha egy hibát vagy feltörést csak napokkal, hetekkel később veszel észre, a „legutolsó” mentés már maga is a sérült állapotot tartalmazhatja. Érdemes több, visszamenőleges verziót megőrizni, nem csak egyet.
Nekem nincs időm és tudásom ezt magamnak kézben tartani, mit tegyek?
Ez a leggyakoribb, teljesen valós helyzet, és pontosan ezért érdemes ezt egy olyan karbantartási folyamat részévé tenni, amit valaki más rendszeresen figyel és ellenőriz helyetted, nem csak beállít egyszer, majd elfelejt.
Következő lépés
Ha nem vagy biztos benne, hogy a jelenlegi mentésed valóban megbízható, írd le röviden, milyen oldalról van szó, és átnézzük veled, mi van most beállítva, és mi hiányzik belőle. Ha pedig azt szeretnéd, hogy ez ne egyszeri ellenőrzés legyen, hanem folyamatosan valaki más figyeljen rá helyetted, a karbantartási szolgáltatásunk gondoskodik arról, hogy a mentésed ne csak létezzen, hanem tesztelt és megbízható is legyen.